Linardics Kft.

Az oldal alapnyelve magyar, a piac viszont Ausztria és Németország. Az útvonaltáblát ezért nem lehetett egyszerűen lefordítani: egy táblából kell kiszolgálni a navigációt, a mega menüt, a nyelvváltót, a hreflanget és a sitemapet, mindhárom nyelven. A slugok nyelvi kezelése ezen belül külön kérdés volt, mert magyar alapnyelvnél nem ugyanaz a feladat, mint egy alapból angol oldalnál.

Mi alapján: ha a nyelvváltó és a hreflang külön logikából épít URL-t, az eltérésük nem ad hibaüzenetet, egyszerűen 404-es oldalra visz, és csak akkor derül ki, amikor valaki rákattint.

Három nyelv, nyelvenkénti útvonalakkal, hreflanggel és build-időben generált sitemappel. Az Organization / WebSite / LocalBusiness JSON-LD statikusan a dokumentum fejlécébe került, nem a böngészőben töltődik be.

Mi alapján: egy egyoldalas alkalmazásnál a böngészőben betöltött metaadatokat a keresőrobot első, renderelés nélküli bejárása nem feltétlenül látja, a statikus fejléc viszont mindig ott van.

Tizennyolc berendezés technológia szerint csoportosítva, kártyánként fotóval, gyártóval és azzal az egy adattal, amely a döntéshez kell: teljesítmény, tonnázs, vagy hogy kombigépről van szó. A szűrőn a darabszám is látszik, így egy pillantásból kiderül, van-e egyáltalán csőhajlító kapacitás.

Mi alapján: a régi oldalon ugyanez egy tizenhat soros lenyíló lista volt, csak gépnevekkel, fotó, adat és szűrés nélkül.

Az ügyfélinterjúkból két jól elkülönülő csoport rajzolódott ki. A nagy megrendelők beszerzési e-mailt küldenek, hogy minden beszállító ugyanarra tudjon árat adni, őket űrlappal nem lehet megszólítani. A kisebb, eseti megrendelők viszont űrlapot töltenek, csak ritkán írják le az összes adatot, amelyből árazni lehet. Minden ilyen érdeklődés egy visszahívás és egy beszélgetés: sok munkaóra, mielőtt egyáltalán kiderül, hogy érdemes-e.

Mi alapján: az űrlap ezért kér nettó 50 000 Ft-os minimumot még a kitöltés előtt, és ezért kéri be a projektadatokat is. Nem az ügyfelet szűri, hanem a gyártó idejét védi.

Az első lépés csak elérhetőséget kér, a második a projektadatokat, a harmadik a rajzfeltöltést. Ha mindez egy képernyőn jelenne meg, a validáláshoz szükséges mezőmennyiség önmagában elriasztaná azt is, aki egyébként kitöltené.

Mi alapján: egy hosszú, egyoldalas B2B űrlapnál a kitöltés az első képernyőn dől el.

Tartalom- és felhasználókezelés gépekre, cikkekre, kategóriákra és képekre, mindhárom nyelven, és ami a legtöbbet ér: beépített útmutatóval az új munkatársaknak. Az egyik eredeti panasz az volt, hogy nehezen tudnak új tartalmat feltölteni; ezt nem lehet szebb szerkesztőmezővel megoldani, csak azzal, ha a rendszer maga tanítja be a használóját.

Mi alapján: egy weboldal élete során sokkal többször szerkesztik a tartalmát, mint ahányszor a tervén dolgoznak.

Belépés után nem grafikonok fogadják a szerkesztőt, hanem egy „Mit kell csinálnod most?” lista: piros sáv a közzétételre váró piszkozatnak, sárga a hiányzó angol vagy német fordításnak és a hiányzó borítóképnek, szürke az üres kategóriának. A sor melletti gomb nem a szekcióba visz, hanem a konkrét mezőre ugrik, és piros kiemeléssel megmutatja, hova kell írni. Ha nincs teendő, zöld „Minden rendben!” üzenet jelenik meg, alatta nem sürgős javaslatokkal, például hogy egy cikk fél éve nem frissült.

Mi alapján: a szerkesztő nem azt akarja tudni, hány tartalom van a rendszerben, hanem azt, mi hiányzik belőle. A darabszám ettől még ott van, csak nem az a főszereplő.

Majdnem minden mező alatt ott áll, hol jelenik meg a beírt érték: „Ez jelenik meg a publikus géppark oldal listáján”, „Javasolt arány 4:3 vagy szélesebb, min. 1200 px szélesség”. A géplista tetején pedig egyetlen mondat tisztázza a legfontosabb szabályt: a publikus oldalon csak a „Közzétéve” státuszú gépek jelennek meg. A kártyán látszó kiemelt szám (5 kW, kombi) sem szabad szöveg valahol a leírásban, hanem saját mező: „Kiemelt érték, piros jelvényként a képkártyán”.

Mi alapján: az új szerkesztő nem attól fél, hogy nem tudja kitölteni a mezőt, hanem attól, hogy elront valamit a nyilvános oldalon. Ha a felület megmondja, mit csinál egy mező, elmarad a kérdés is.

Az auditnapló minden adminműveletet rögzít (belépés, létrehozás, törlés, sorrendcsere, jelszócsere), módosításnál mezőszinten megmutatva, mi volt előtte és mi lett utána. A napló szándékosan nem törölhető. Emellé jön néhány beépített korlát: van nem törölhető „védett” admin fiók, és mindig kell maradnia legalább egy aktívnak; a Tudástárban pedig pontosan egy kiemelt cikk lehet: ha egy másikat jelölsz ki, a régiről a rendszer magától leveszi, az utolsót viszont sem levenni, sem törölni nem engedi.

Mi alapján: ezek az esetek évente egyszer fordulnak elő, de akkor fejlesztői beavatkozás nélkül megoldhatatlanok. Olcsóbb szabálynak megírni őket, mint egyszer helyreállítani.

A gépek műszaki adatai már benne vannak a rendszerben, tehát a használt gépek hirdetéséhez nem kell új tartalmat felvinni: ugyanaz az adat kap egy második, értékesítési nézetet. Az értékesítő így nem specifikációt másol egy levélbe, hanem linket küld.

Mi alapján: ugyanaz az adat két üzleti folyamatban, a második oldal így nem új tartalom, hanem új nézet.

A teljesítési idő túl hosszú lett volna, és nem találtunk olyan irodát, amelyben teljesen megbíztunk volna: a gépi fordítások korában a „fordítás” szó ma már nem elég garancia. Helyette MI-alapú fordítómodellekkel dolgoztunk, majd az ügyfél adott nyelven értékesítő munkatársai javították a hibákat. Ehhez a fordítandó anyagot külön, olvasható fájlokba exportáltuk, hogy ne fejlesztői formátumban kelljen javítaniuk.

Mi alapján: a szakmai pontosságot nem a fordító adja, hanem az, aki azon a nyelven adja el a terméket. A folyamatot ehhez igazítottuk.

A gépspecifikációk a régi oldalról jöttek át, a korábbi URL-ek pedig 301-es átirányítással mutatnak az új megfelelőjükre. Tíz év alatt egy ilyen oldal rengeteg linket és keresési helyezést gyűjt, ezeket eldobni fölösleges veszteség.

Mi alapján: a domain tízéves múltja a projekt egyik legértékesebb eszköze volt, nem a terhe.

Anyagismereti és technológiai összehasonlító cikkek (porfestés vagy nedves festés, acéltípusok), vagyis pontosan azok a kérdések, amelyeket a beszerző a döntés előtt beír a keresőbe.

Mi alapján: a szolgáltatásoldalakra az talál rá, aki egy konkrét technológiát keres, a tudástárra az, aki egy problémára keres megoldást.

Vite-alapú build, React / React Router / GSAP szerint szétbontott kód, előre betöltött nyitókép, és csak azok a betűvastagságok, amelyeket az oldal használ. A kezdőlap 7,8 MB-ról 3,0-ra fogyott, az LCP 7,6 másodpercről 1,8-ra.

Mi alapján: az LCP-t a nyitókép adja, minden más optimalizálás csak ezután hoz mérhető javulást.

A cég uniós pályázatot nyert, amelynek kötelező megjelenítésére pontos szabályok vonatkoznak: méret, elhelyezés, tartalom. Ezt nem az ügyfélre bíztuk: a Széchenyi-blokk és a hozzá tartozó oldal a követelmények szerint készült.

Mi alapján: aki weboldalt épít, annak ismernie kell azokat a kötelezettségeket is, amelyekről az ügyfél nem tudja, hogy kérdeznie kellene.