Esettanulmány

Koronázási gála

Ügyfél „Együtt a Koronáért” záró gála · Királyi Napok, Székesfehérvár
Szolgáltatások Kreatív koncepció, képi világ, animálás állóképből, vágás és leadás
Év 2026

A rendező elvetette egy korábbi szállító kész anyagát. Mi a maradék egyetlen éjszakában építettük fel mind a tizenhét programpont vetítését.

Kihívás

A Királyi Napok Székesfehérvár legnagyobb éves rendezvénye: napokon át tartó, az egész várost megmozgató fesztivál, amelynek ez a gála a záróeseménye. Szabadtéri nagyszínpad, előtte a város közönsége, rajta a város szimfonikus zenekara, színháza, balettszínháza és néptáncegyüttese, egyetlen műsorban, tizenhét programponttal.

A vetített kép nem egyetlen vászonra került, hanem több különálló LED-falra, és mindegyiken ugyanaz a jel futott.

A munka nem nulláról indult. Egy korábbi szállító ötvenkilenc kész loopot adott le két csomagban. A rendező végignézte az egészet, és blokkonként döntött: hét blokk mehet a kukába, kilencet át kell dolgozni, kettő maradhat, egy elfogadva. Az első döntésünk ezért az volt, hogy nem javítunk, hanem mindent újragyártunk.

A rendező négy dolgot kért. Legyen egység: „van bennük valami közös, egy hangulatban tartani”. Legyen mozgás: „táncoljon minden”. Legyen íve az estnek, a végére megtisztuló képpel. És legyen az operettblokk öt száma egyetlen helyszínen, egymásba alakuló tárgyakkal.

Mindez tizenkilenc óra huszonöt perccel a műsor előtt. A képgenerálás gyors, a videómodell viszont legfeljebb tizenöt másodperces klipet készít, ami egy nyolcperces nyitány alatt harmincszor ismétlődik. Ez a korlát végül a koncepciót is meghatározta.

Kiindulási helyzet

Egy korábbi szállító ötvenkilenc loopjából egy maradhatott.

Az általuk leadott anyag nem volt hanyag munka: rendesen megvágott, technikailag hibátlan fájlok. A baj a képi nyelvvel volt. Fotórealisztikus felvétel és 3D render váltakozott bennük, minden szám más világban játszódott (kék függöny, havas őrtorony, japán tolóajtó), ráadásul beégetett címmel.

A leltárt blokkonként vettük fel: kontaktlap és kulcskocka mind az ötvenkilenc loopról, mellette a rendezői ítélet. Ebből derült ki egy csendes hiba is: a fájlszámozás a 4–7. tartományban elcsúszott a szövegkönyvhöz képest.

Az elvetett anyag ezután is hasznos maradt, mint ellenpélda. A tiltólistánk (se fotórealisztikus felvétel, se 3D render, se felirat) egy az egyben a hibáiból állt össze. A saját hibánkból is: az első próbagenerálásunk ugyanebbe a csapdába esett.

Előző szállító A székesfehérvári bazilika 3D renderje, fölötte fotórealisztikus Szent Korona
A mi anyagunk A Szent Korona fényvonalakból rajzolva, csillagporos arany háttér előtt
István király nyitány. Ugyanaz a motívum, a Szent Korona, egyszer fotórealisztikus renderként, egyszer fényvonalakból rajzolva. Az elsőt nem lehet tizenhat másik számmal egy világba illeszteni.
Előző szállító Fotórealisztikus báltermi enteriőr csillárral, az előző szállító loopjából
A mi anyagunk Rajzolt jazzbanda meleg színekben, a bazilika terében
Honvéd banda. A fotórealisztikus enteriőr helyére rajzolt figurák kerültek: a szám díszlet helyett szereplőket kapott.
Előző szállító Villanykörtékből álló rács sötét alapon, az előző szállító loopjából
A mi anyagunk Hangszerek és tárgyak körforgása koncentrikus gyűrűkben, erős színekben
Cintányéros cudar világ. Az előző szállító képe egy irányba futó, erősen ritmikus minta, és éppen az ilyen több LED-falon egymás mellett vibráló zajjá válik. A helyére középre komponált örvény került.
Előző szállító Fotórealisztikus sajtszelet kék-sárga csíkos háttér előtt
A mi anyagunk Lyukas sajtfal egérfarokkal, a mesejáték blokk rajzolt képe
Minden sajtok ura. Ugyanaz a tárgy: egyszer termékfotóként, egyszer helyszínné nagyítva. Nálunk a sajt már fal, amelyben egy egérfarok mozdul.
Leadott fájl
59 loop 22 fájl
Képi nyelv
fotó és 3D render rajzolt, festett
Felirat a vásznon
beégetett cím nincs felirat
Helyszín
számonként más egyetlen tér

Egy kép, több fal

A vetítés nem egyetlen vászonra került, hanem több különálló LED-falra, és mindegyiken ugyanaz a jel futott. Ez két dolgot eleve kizárt. Az egyik az egy irányba futó, erősen ritmikus minta: több fal egymás mellett felerősíti, és a nézőtérről hullámzó zajnak látszik. A másik a szélre komponált kép: ami az egyik falon a keret szélén van, az a szomszédoson már levágódik.

Maradt a középre komponált, önmagában olvasható kép. Felirat sem került rá, a megrendelő döntése volt, hogy a vásznon ne legyen szöveg. Így feleannyi fájl kellett, mint az előző szállító anyagában.

A harmadik megkötés a legfontosabb. A kép élő színpadi fényben, élő szereplők mögött fut. Ott a gyors vágás és a villogás nem látványos, hanem zavaró, mert elvonja a figyelmet arról, aki a színpadon áll. A vetítésnek hangulatot kell teremtenie, nem versenyeznie a színpaddal.

Táncosok a színpadon, mögöttük a vetített rajzolt háttér A teljes színpadkép: a körforgás-motívum a LED-falon, előtte a társulat
Énekesek a vetített nagybőgős sziluett előtt A teljes társulat a finálében, mögötte a megvilágított bazilikatér
Design

Egyetlen helyszín, öt szín, öt szabály.

A koronázóváros bazilikájából ma csak rom maradt: a falak állnak, a tető hiányzik. Ebből született a koncepció: az est egyetlen helyszínen, a romok között játszódik, és ott minden életre kel. Minden szám ugyanabban a térben történik, csak az változik, ki lép be, és milyen fény önti el a teret.

Ez a döntés közvetlenül a rendezői kérésre válaszolt. Ha a helyszín végig ugyanaz, a tizenhét szám nem esik szét tizenhét külön világra. Nem kell utólag egységesíteni őket, mert az egység magából a felépítésből adódik.

A paletta öt színből áll, és két forrásból merít: a Szent Korona zománcképeiből és a kilencvenes évek rajzfilmjeinek éjszakai jeleneteiből. Egyetlen szigorú szabály tartozik hozzá: a figura soha nem tiszta fekete, mindig van rajta meleg peremfény, különben kivágott papírnak látszik a háttér előtt.

Betűtípus nem szerepel a listán, mert a vászonra nem került szöveg. Helyette öt, a mozgásra vonatkozó szabály határozta meg a képi nyelvet: ami mozog, az szereplő, nem forma; a teljes kép négy-hat másodperces ciklusban lélegzik; a számok között az egyik tárgy a következő szám tárgyává alakul; a dramaturgiát a tér színe hordozza; és nincs vágás, ha váltani kell, a fényforrás mozdul el.

Nem teljesen válnak el egymástól a képek, van bennük valami közös, egy hangulatban tartani. És táncoljon minden.

A gála rendezője a rendezői briefből
  • Éjviola #3A2765 A tér
  • Mélytürkiz #1C424B Az árnyékos oldal
  • Borostyán #EFA93F A fény
  • Magenta #B33463 A kiemelés
  • Indigó #191142 A figurák
Lovas nomádok sziluettje naplementében, lila égbolt és aranyszínű fűtenger között
Mind az öt szín egyetlen képben: éjviola ég, borostyán nap, magenta és mélytürkiz a mezőn, indigó figurák. A lovasok nem tiszta feketék: meleg peremfény választja el őket a háttértől, különben kivágott papírnak látszanának.
A gyártás szemszögéből

Tíz döntés egy szűk határidő alatt.

Tizenkilenc óra alatt nincs idő újrakezdeni. Minden döntés mellett ott áll, mi alapján született.

  1. 01

    Az előző szállító anyagát nem javítottuk, hanem újragyártottuk.

    Kilenc blokkra mondta a rendező, hogy át kell dolgozni. A javítás elsőre olcsóbbnak tűnik, de kilenc külön képi világot kellett volna egymáshoz igazítani, miközben az egység épp az, ami hiányzott belőlük. Az újragyártás nem jelentett több munkát, csak másképp oszlott el.

    Mi alapján: a rendező döntései. Hét elvetett és kilenc átdolgozandó blokk mellett a maradék kettő nem tart össze egy műsort.

    A leltároldal: az előző szállító 59 loopja blokkonként, a rendező döntésével
  2. 02

    Egyetlen helyszín: egy döntés, amely tizenhét problémát megold.

    Ahelyett hogy számonként kerestünk volna látványt, a bazilika romjaiba tettük az egész estet. Innentől nem az volt a kérdés, hogy egy szám mit ábrázoljon, hanem hogy ki lép be a térbe és milyen fényben.

    Mi alapján: a rendező egységet kért. Egy közös helyszín ezt eleve megteremti, nem utólagos színkorrekcióval kell elérni.

    A díjátadó blokk alapképe: ugyanaz a bazilikatér, más fényben
  3. 03

    A loop nem korlát, hanem forma.

    A videómodell nagyjából tizenöt másodperces klipeket készít. Ezt nem eldugni próbáltuk, hanem felvállaltuk: a klasszikus rajzfilm is ciklusokból épül, a járásciklus is ismétlődik. Egy dal alá ezért nem koreográfia készült, hanem egy önmagába visszatérő mozgás.

    Mi alapján: tizenhét ismétlődő jelenet és néhány átkötés elkészíthető tizenkilenc óra alatt. Tizenhét végigkomponált animáció nem.

    Ugró jazzbanda sziluettben: a visszatérő mozdulat, amelyre a loop épül
  4. 04

    A moodboard összehasonlításra szolgált, nem ízlés kérdése volt.

    Hat képi stílus készült el, mindegyik ugyanazzal a három motívummal és ugyanazzal a palettával, hogy csak a stílus különbözzön. Mindegyik mellett ott állt, mit nyerünk vele, és mit kockáztatunk.

    Mi alapján: ha az irányok más-más motívumot mutatnak, a döntés arról szól, melyik kép tetszik. Azonos motívummal arról, melyik stílus viszi el a műsort.

    A moodboard nyitóoldala: hat irány, három motívum, közös paletta
  5. 05

    Kilencven verzió, egy oldal.

    A harminc gyártási pozíció mindegyike három verzióban készült el. A kilencven kép egyetlen görgethető oldalra került, egymás mellé, kattintással kijelölhető kerettel, így a rendező egy menetben döntött mind a harmincról.

    Mi alapján: kilencven fájlt e-mailben átnézni napokig tart. Ugyanaz a kilencven kép egy oldalon fél óra alatt megvan.

    A döntési rács rajzolt szakasza: pozíciónként három verzió, egymás után görgethetően
  6. 06

    A prompt csak a mozgást írta le.

    A kép a verzióválasztással már eldőlt. Az animáláshoz ezért a prompt nem tartalmazott új elemet, kameramozgást vagy stílusleírást, csak azt, mi mozduljon meg a képen. Ha a modell mégis átrajzolta a képet, a mozgás erősségét vettük lejjebb, nem a promptot írtuk hosszabbra.

    Mi alapján: a jóváhagyott kép olyan, mint egy megállapodás. Ha az animálás átírja, a jóváhagyás elveszti az értelmét.

    A promptlap: sorrend, stílusreferencia és a képarány szabályai
  7. 07

    A loopok illesztését mértük, nem szemre állítottuk be.

    Ahol a visszafelé mozgás hihető, ott a klip visszafelé lejátszva került a végére: ez semmibe nem kerül, és az illesztés tökéletes. Ahol ez feltűnt volna, ott 0,8–1,5 másodperces áttűnés zárta a kört. A generálás elején felfutó fényerőt képkockánkénti átlagfényerő-méréssel találtuk meg, nem visszanézéssel.

    Mi alapján: az illesztés egy nyolcperces szám alatt harmincszor jön vissza. Ami egyszer alig látszik, harmincszor már ritmust ad.

    Lebegő diók a rózsaablak előtt: ismétlődő mozgás, amelynek az illesztését láthatatlanná kellett tenni
  8. 08

    Kiszámoltuk, hányszor ismétlődik egy loop, mielőtt bárki meglátta volna.

    Blokkonként kiszámoltuk, hányszor ismétlődik a loop a szám alatt. A mérce: húsz ismétlés fölött már feltűnik, negyven fölött zavaró. A legrosszabb eset egy 4,2 másodperces loop volt egy kilenc és fél perces szám alatt: 134 ismétlés.

    Mi alapján: a loop meghosszabbítása nem ízlés, hanem számolás kérdése. Ahol az arány jó volt, ott nem nyúltunk hozzá.

    A gyártási terv: blokkonként játékidő, bonyolultság és képszám
  9. 09

    A módosításokat két csoportra bontottuk.

    A rendező az első kész változat után átírta az est ívét: a tizenegyedik számtól kivilágosodik a tér, és a mesejelleg fokozatosan lekopik. A módosítások egyik fele színkorrekció és újraidőzítés volt, új generálás nélkül. A másik felükhöz új kép kellett.

    Mi alapján: ha a kettő keveredik, minden módosítás a lassabb munka tempójában halad. Szétválasztva hét blokk azonnal elkészült.

    A 18-as blokk revíziós változata: a közönség háttal, filmes, letisztult képi világban
  10. 10

    A finálé a nyitókép tükörképe.

    Az est sötét, hideg bazilikabelsővel indul. A záróképen ugyanez a nézet látható, csak világos mészkőben, tiszta fényben, üresen.

    Mi alapján: a megtisztulást a rendező kérte. Ugyanaz a kompozíció két állapotban ezt egyetlen vágás nélkül is elmondja.

    A megtisztult, üres bazilikabelső, a finálé képe

Hat stílus, egy döntés

Ugyanaz a motívum hatszor, azonos palettával, hogy csak a stílus különbözzön.

Festett bazilikabelső meleg gyertyafényben, rajzfilmes stílusban

A · Rajzfilm, 1992

Ez lett a befutó. A rendező kéréseiből ez teljesíti a legtöbbet: a rajzfilmes nyújtás és összenyomás itt eleve a stílus része, nem külön effekt. Cserébe ezt a legnehezebb mozgatni: egy döccenő ciklus azonnal kiugrik a festett háttér előtt.

Aranyalapú kódexlap indás kerettel, román kori épületábrázolással

B · Képes Krónika

Témájában a leghitelesebb, hiszen a koronázóváros és a krónika is a középkorból való. A sík tér könnyen animálható. Az indás keret viszont helyet vesz el a képtől, és a vetítőfal arányához nem illik.

Rekeszzománc-hatású bazilikabelső izzó kék és arany színekben

C · Rekeszzománc

LED-falon ez a leglátványosabb: sötét alapon izzó színek, nagy távolságból is hatnak. Viszont díszítő jellegű, nem mesél, így húsz másodperc után képernyővédőnek tűnik.

Kivágott papír sziluettek átvilágítva, sötét zöldes térben

D · Árnyjáték

Kivágott sziluettek hátulról átvilágítva. A legkevesebb információt viszi a vászonra, ezért élő színpadi fény mellett ez a legbiztonságosabb, de a legkevésbé alkalmas arra, hogy tizenhét számot megkülönböztessen.

Ötvenes évekbeli sík grafika, nagy egyszínű mezőkkel

E · Sík grafika, 1955

Nagy egyszínű mezők, kevés vonal. Gyorsan gyártható és tisztán olvasható távolról, de a nagy egyszínű felületek több fal egymás mellett kifejezetten laposnak hatnak.

Fényvonalakból rajzolt boltívek sötét, ködös háttér előtt

F · Fényfestés

Fényvonalak sötét alapon. A próbákon ez keveredett a legjobban a többivel, az István-blokk és a nyitány végül ebből is merített. Tiszta formájában viszont nincsenek benne alakok, csak hangulat.

A verzióválasztó oldal: minden pozícióhoz három kép egymás mellett
A döntés szemszögéből
Kilencven kép közül választani e-mailben napokig tart. Ugyanaz a kilencven kép egy görgethető oldalon, hármasával egymás mellett, fél óra alatt megvan, és a végén egy gombbal visszaküldhető az egész.

Kutassy Bálint

ügyfélkapcsolati vezető és a csapat szóvivője, KUTASSY

Miért három verzió pozíciónként, és nem egy?

Mert a generálás gyorsabb, mint a visszakérdezés. Egy verziónál minden „nem ez lesz” egy újabb kör, és a körök között áll a gyártás. Háromnál a rendező azonnal tud dönteni, és a döntés végleges. Ez harminc pozíciónál kilencven kép: a gépnek fél óra, nekünk egyetlen kör.

Mi volt a legnehezebb a loopoknál?

Nem az illesztés, hanem az ismétlések száma. Az illesztést meg lehet oldani visszafelé lejátszással vagy egy másodperces áttűnéssel. Az ismétléseket viszont ki kell számolni: egy 4,2 másodperces loop egy kilenc és fél perces szám alatt 134-szer fut le. Az már nem háttér, hanem ritmus, amely versenyez a zenével.

Mit vinnél át ebből a következő ilyen munkába?

A revízió szétválasztását. Amikor a rendező átírta az est ívét, nem azonnal javítani kezdtünk, hanem két listát készítettünk: mi oldható meg színkorrekcióval, és mihez kell új kép. Így hét blokk aznap délelőtt lezárult, és csak ötre kellett gyártási idő.

Linardics Kft.

Következik

Linardics Kft.

Következő projekt